Noha a koronavírus-járvány az egész gazdaságot megrázta, a leginkább érintett szegmense kétségkívül a turizmus, a vendéglátás és a szórakoztatóipar. A vírus tavaszi hulláma során a szektor mentőövet kapott a kormányzattól, az önkormányzatoktól és az Európai Uniótól, amivel sok vállalkozás talpon tudott maradni, és rengeteg munkavállaló megőrizhette a munkahelyét. Hasonló intézkedésekre van szükség a vírus második hullámában is, amely ha lehet, sajnos még rosszabbkor köszöntött be, mint a tavaszi. Novembertől decemberig a fővárosi vendéglátás – amely a legsúlyosabb veszteségeket szerezte a pandémia kitörése óta – nagyon jó időszakot szokott zárni, de mindez idén füstbe megy. Se karácsonyi, céges bulik, se hétvégi wellnessezések, se a karácsonyi vásárokra való kitelepülés nem javít idén az amúgy is siralmas éven – a segítség tehát elkél.
Amint kezdtek körvonalazódni a járvány megfékezésére szánt intézkedések és korlátozások (beleértve a szálláshelyek és éttermek kvázi bezárását), Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatója bejelentette, hogy a szektor a tavaszi intézkedéscsomaghoz hasonló mentőövre számíthat. Ennek megfelelően az éttermek és a szálláshelyek a munkavállalóik után újra bértámogatást kapnak. Ez azt jelenti, hogy az állam a munkavállalók folytatólagos alkalmazását (jelen esetben december 11-ig) járulékmentessé teszi, illetve kifizeti a munkabérük 50%-át. A vendéglátóhelyek pedig (szintén az alkalmazottak bértámogatása mellett) a zárás utáni foglalások értékének 80%-át kapják meg mentőövként.
Bár a vállalkozók helyzete sem könnyű, a munkavállalóké pláne nagyon nehéz. Rengetegen váltak munkanélkülivé – van, aki reménykedik, hogy visszatérhet a szakmába, és van, akinek az amúgy is nehéz körülmények tetejébe ez volt az utolsó csepp a pohárban, és pályát vált. Akik alkalmazásban maradnak, azok átlagosan a munkabérük felét, harmadát kapják kézhez. Az állami bértámogatás a papíron bejelentett bér 50%-át fedezni, ami, mint a vendéglátásban nyílt titokként köztudott, szinte mindenki esetében minimálbér, jó, ha nyolcórás bejelentésben. Sokan tehát bár megtarthatták a munkájukat, 80-150 ezer forint körüli összegekből tengődve várják a bezárások végét.
Az iparkamarák már kapcsoltak – bár ezek az intézkedések (papíron és a laikusoknak) jól hangzanak, tűzoltásra is alig-alig alkalmasak, további bértámogatásra van szükség. Ezekről már 90 milliárdos nagyságrendben tervez a fővárosi iparkamara (önkormányzati és állami finanszírozással). További támogatási tervek közé tartozik az átképzési támogatás, ettől várhatóan némiképp mérséklődik majd az új fellendülésekor várható újabb munkaerőhiány (számítások szerint az országban 150.000 ember hagyta ott végleg a szektort). A vállalkozások a tervek szerint számíthatnak még a piac fogyasztásösztönzésére, kedvezményes fejlesztési hitelekre és átmenetileg a bérleti díjak támogatására is.
Ami még direkt az éttermi szakmának óriási segítség, az az elviteles és házhozszállított ételek és helyben készült italok áfájának 27%-ról 5%-ra való csökkentése. Az amúgy nem kiszállítás profilú éttermek átlagosan a bevételük 30%-át realizálják ezekben a nehéz időkben, így a bevételek kiesése mellett ez az áfakulcs-csökkentés sokat segít például olyan projektek megvalósításában és működtetésében, mint az éttermek elé telepített „hütték”, családi és céges, otthoni vagy irodai rendezvényekre szállított hidegtálak és meleg fogások, alkoholmentes koktélok, limonádék, stb. Előreláthatólag a bezárások után is sok vendég nem mer majd étterembe járni vagy szokik végképp hozzá a házhozszállítás kényelméhez – éppen ezért óriási potenciál volna az éttermek további támogatását illetően, ha a „kiszállítós áfát” a bezárások után is 5%-os értéken tartaná a kormány.
Szólj hozzá!