A nyár leköszöntével jön a vendéglátószektor következő igazán jelentős próbatétele, amikor is az ország és így a vendéglátás is próbál visszatérni a régi/új kerékvágásba. Minden iparág és szektor kénytelen alkalmazkodni, kompromisszumokat kötni, egyben szeretne visszatérni egy kiszámítható, kiegyensúlyozott és stabil működéshez. Más lesz a norma az oktatásban, az egészségügyi ellátásban, és ennek megfelelően új szabályrendszer, új működési és gazdasági modellek fogják meghatározni a vendéglátóegységek működését is. Látható, hogy a legtöbb étterem a kialakult helyzethez optimalizálja működését, kínálatát, a vendégtér kialakítását – az igazi kihívás nem a karantén átvészelése volt, hanem az újranyitás, az alkalmazkodás.
Kijelenthető, hogy a nyár igazi nyertese a Balaton volt, és az olyan turisztikai célpontok, amelyek építenek a hazai turistákra (Velencei-tó, Sopron, Eger stb.). Ezt a trendet igyekszik meglovagolni az MTÜ (Magyar Turisztikai Ügynökség) – kampányaival továbbra is biztatja a belföldi turistákat, hogy fedezzék fel az őszi Balaton értékeit, gasztronómiai lehetőségeit. Nem balgaság tehát ebben a régióban stabilabb, az utószezonban kitartóbb működésre beállni. Sok vendég eleve kétlaki életet él, akár Budapestről, akár Hollandiából/Németországból ideköltözve, és ez a fizetőképes réteg keresni fogja az éttermi szolgáltatásokat.
Új lendületet kaphat a fővárosi gasztronómia, amelynek eleve nem a nyár a csúcsszezonja, így még nehezebb helyzetből indult, mint a vidék. Sok, egyébként a vírus alatt be nem csődölt hely a nyárra ki sem nyitott, várták az őszt, amikor elkezd pezsegni a színházi élettel párhuzamosan a gasztronómiai is, illetve beindul az irodák, irodaházak környékén a menüztetés, nő a kereslet a gyors munkaebédekre. Sok hely pedig egyszerűen munkaerőhiány miatt nem nyitott ki – az eddig is viharvert éttermi szakma a vírus beköszöntével újabb övön aluli ütést kapott, sok munkavállaló végleg váltott egy kiszámíthatóbb, stabilabb megélhetést biztosító szakma felé. Sok embert szívott el a balatoni vendéglátás is, így az újranyitás tényleg csak azoknak lehetséges, akik anyagi áldozatot is vállalva megtartották legjobb embereiket.
Hogy lesz-e újabb karantén, bezárási szankciók, még nem látni, de mintha a politika ezt igyekezne elkerülni. Ennek ellenére is, az emberek önfegyelemből is óvatosabbak lesznek – az olyan természetes ösztönöket, amiket a tavaszi leállás alatt tanult a szakma, mint például az érintésmentes kiszállítás/átadás, érdemes a talonban tartani. A kiszállításos rendelések piaca minden bizonnyal továbbra is erősödni fog, építeni lehet rá. A verseny nagy, egyre többen sorakoznak a kínálati oldalon, így sokan a termékválaszték szélesítésével próbálnak nagyobb szeletet vágni a tortából – érdemes azonban ezzel is óvatosnak lenni, hiszen a vendégeink a minőséget keresik, a szétaprózódás a minőség rovására mehet.
A legtöbb étterem persze a hagyományos működésre, azaz a vendéglátásra fog törekedni: komplex, szervízzel és enteriőrrel egybekötött szolgáltatást szeretne nyújtani az amúgy fő attrakciónak számító vacsora mellett. Ennek az élménynek egyre inkább részét fogja képezni, hogy ügyelünk a vendégek biztonságérzetére, és higiénikus, steril környezetet biztosítunk a számukra. Mai tudásunk szerint ezért a legtöbbet azzal tehetünk, ha a vendégeket kellő távolságban helyezzük el egymástól, koordináljuk a várakozásukat, éttermen belüli mozgásukat. Továbbá kulcskérdés lesz a maszkhasználat, ami zárt térben a vendéglátók részéről alapfelszereltség, de a vírus második hullámának elharapózásával lehet, hogy a vendégek részére is kötelező előírás lesz.
Szólj hozzá!