Nyáron könnyű csak igazán szezonálisan főzni, hiszen a piacok roskadoznak a helyben termelt zöldség- és gyümölcskínálattól. Gyakran ezek a friss, erőtől duzzadó alapanyagok akkor a leghálásabbak, ha egyszerűen, a legjobb karakterüket mutatva készítjük el őket. Ilyen lehet egy könnyű, frissítő gyümölcsleves, amely akár főzés nélkül is elkészíthető. Az ilyen levesek tökéletesen illeszkednek egy nyári menüsorba, ugyanis savasságuk révén fokozzák az étvágyat, nem telítenek el túlzottan, üde ízviláguk után jól esnek a fűszeresebb fogások is. Gyümölcsökből könnyen tehetünk vegetáriánus és vegán vendégeink kedvére, ötletes levesbetétekkel pedig akár a gourmet vendégeket is levehetjük a lábukról.
Szinte az egész nyáron átível a meggyszezon, nem hiába a meggyleves az egyik kedvenc és tradicionális gyümölcsleves a régióban. Sokáig a nagyüzemi konyhákon úgy gazdálkodtak vele, hogy vastag lisztes és tejfölös habarással sűrítették, tejjel pedig felhúzták a levest. Így egy tompa, fásult levest lesz a végeredmény. A jó út az, ha egy alapos magozás után a meggy húsát cukorszirupban kezdjük el megfőzni, annak érdekében pedig, hogy gyönyörű színe legyen, redukált vörösborral színezzük (meggyhez kiválóan passzol a pinot noir és a cabernet sauvignon). További ízesítői lehetnek a kardamom, a tárkony, a szegfűbors, csillagánizs – mind passzolnak a meggy különlegesen édes-savas karakteréhez. Alapos turmixolás és átszűrés után a leves el is készült.
Ugyanezzel a módszerrel készíthetünk szinte bármilyen bogyós gyümölcsből levest, legyen az akár málna, ribizli, vegyes erdei gyümölcsök stb. A levesek üde gyümölcsös ízét fokozhatjuk, ha a megfőzött levesbe friss gyümölcsöt is turmixolunk. Így azonban a leves eltarthatósága jócskán csökken, így éttermi környezetben ez akkor működik jól, ha mindig frissen, tálaláskor adjuk hozzá a kész leveshez a friss gyümölcsöt. Jól áll még kiegészítő ízként a leveseknek a citrus, a gyömbér és a citromnád, citromfű is.
Ötletes levesbetét, amit akár vegán vendégeink is fogyaszthatnak, ha tápiókát főzünk ki, majd azt ízesítjük különböző szörpökkel, olajokkal, és így nyerünk egyfajta kaviárt. A sima tápiókagyöngyöt hét percig főzzük lobogó vízben, majd átszűrjük, átmossuk hideg vízzel. Ezután ha keverünk hozzá például bodzaszörpöt és tárkonyos olajat, akkor a meggylevesünkhöz nyertünk egy pompásan vibráló ízű, izgalmas textúrájú levesbetétet. Az eperlevesnek nagyon jól áll egy kanál friss kecskesajt, a ribizlileves különleges ízvilágához pedig nagyon passzol a citrussal és mentával marinált tokhal.
Akadnak gyümölcsök, amikből főzés nélkül is pompás leves készíthető – ilyen például a görögdinnye. Elég csak botturmixszal pürésíteni, majd egy jó ízű limonádéval megadni a savát és édességét, illetve beállítani a kellő sűrűséget. A görögdinnye jó barátja a paradicsom, a leves betétjei lehetnek finom olívaolajjal beecsetelt koktélparadicsomok, esetleg nagyobb ökörszív paradicsom húsából vágott kockák. Ebben az esetben némi chilivel egészíthetjük még ki az ízkompozíciót. A dinnyének szintén jól állnak az üde, friss tejtermékek, például az orda. A dinnyelevesünk különleges és nagyon harmonikus betétje lehet, ha ordából gyúrt gombócokat adunk hozzá.
Szólj hozzá!