Malacot sütni szilveszterkor a hazai gasztronómia kiemelkedő eseményei közé tartozik, csak úgy, mint a téli halászlé- és kocsonyafőzés, a húsvéti sonka és a Márton napi liba. Ennek megfelelően a honi szakácsszakmának kötelessége tisztában lenni a malacsütés technológiájával, hogy ez a fantasztikus és különleges étel mindenképpen szerepelhessen bármely étterem, rendezvény vagy esemény kínálatában. A malac azonban nem csak télen és újév körül kerülhet az étlapra, hiszen visszafogott, zsenge íze az év bármely szakában könnyen párosítható szezonális köretekkel. Továbbá a malacot nem is muszáj egyben sütni, több húsrésze önmagában is nagyszerű és különleges fogásként kerülhet az étlapra.
Ahogy más állatok esetén is, a sertésnek is azért imádjuk a legfiatalabb verzióját, a malacot, mert az íze, hússzerkezete és aromái egészen különböznek, nemesebbek a meglettebb példányoknál. A fiatal tejes malac illata és íze frissebb, szó szerint tejesebb, enyhébb, mint süldőé, disznóé. A fiatal malacon kevesebb a zsír is, így könnyebb fogásnak számít, illetve inai, kollagénes részei olyan zsengék, hogy szinte minden része süthető frissen is, de legalábbis nem igényel túl hosszadalmas párolást. Sokkal hamarabb készül el egy malacleves, malacragu, mint ugyanez süldőből, éppen ezért azonban vigyázni is kell rá, nehogy agyonfőzzük! Mind sous-vide, mind pedig konfitálási technológiáknál alacsonyabb hőmérsékletekkel és időtartamokkal érdemes dolgozni. A malacka bőre is könnyebben kipirítható, ropogósabbra süthető, mint az idősebb állaté.
Éttermi körülmények között nem mindig van lehetőség kemencében sütni, ezért a szinte minden vendéglátóegység számára leguniverzálisabb és legmegbízhatóbb malacsütési mód, a porchetta készítése egész malacból. Itt érdemes leszögezni, hogy igazi zsenge malacnak a legfeljebb 8-10 kilós állatot tartjuk, eddig táplálkozik ugyanis az anyja tejével, ezen túl növendék disznóról, azaz süldőről beszélünk. Ma porchettához a malacot vagy csontozva rendeljük meg a hentestől, vagy magunk csontozzuk ki – ez sem nagy ügy, néhány darab után már 10-15 perc alatt megvan egy darab malac. A leeső csontból később fantasztikus leves, vagy mártás készülhet magához a sülthöz.
A kicsontozott malacot aztán a húsos felén fűszerezzük – lehet éppen csak sóval, borssal és némi frissen zúzott fokhagymával is, de nagyon jól áll neki egy magvas, mézes, zöldfűszeres zöldfűszerkrém is. Fűszerezés után egyenletes hengerré formázzuk úgy, hogy a bőrös rész legyen kívül, majd kötözőmadzaggal rögzítjük a formát. Lehet már így is megsütni a malacot, de nagyon jó eredmény érhetünk el a konfitálással is! Nagyjából 12 órán keresztül 80 fokos sertészsírban tökéletesen elkészül a sült, ami így sokkal hosszabban eltartható, ráadásul a zsírba rakott fűszerekkel, például fokhagymával, babérral, még tovább ízesíthető. Később már csak annyi a dolgunk, hogy az étel kalkulációja szerint adagoljuk a praktikusan szeletelhető terméket, majd jó forró sütőben átmelegítsük, illetve ropogósra süssük a bőrét.
Télen a malac természetes körete a párolt káposzta, a sült alma és a hagymás tört burgonya, de nagyon jól kínálható céklával, tormával, sült zellerrel és kelbimbóval is. Jól illik hozzá a kelkáposzta főzelék, csak picit finomabb, nem paprikás verzióban, savanyított körte és alma kíséretében. Szintén kiváló választás a malacsült mellé az Aviko kínálatából a csicsókás, paszternákos burgonyagratin, illetve chilis, mogyoróhagymás marinált burgonya is.
Szólj hozzá!