Évtizedek óta megvannak a vendéglátásban dolgozók mélyen gyökerező elképzelései arról, hogy milyen gyakorisággal és milyen szempontok szerint járnak étterembe a magyarok, ám mindezidáig csak a tapasztalatokra és a megérzésekre hagyatkozhattak. Nemrég azonban végre elkészült egy olyan átfogó felmérés, mely a hazai étterembe járási szokásokat vette górcső alá. Sok esetben beigazolódtak az elképzelések, de azért akadtak első pillantásra meglepőnek tűnő információk is. Lássuk a legtanulságosabbakat!
Nem tarolnak a gyorséttermek
Bár a különböző gyorsétteremláncok rohamos terjedéséből arra következtethetnénk, ezek a legnépszerűbb éttermek, valójában a felmérés egészen mást mutat. A közel nyolcmilliós felnőtt lakosság 65 százaléka jár ugyan valamilyen gyakorisággal étterembe, ám csak 54 a megkérdezettek 54 százaléka nyilatkozta, hogy valamilyen rendszerességgel megfordul például egy McDonald’sban vagy Burger Kingben.
Ez alapvetően a hagyományos éttermeknek kedvező hír, ám azt is érdemes figyelembe venni, hogy a félévente étterembe látogatók aránya már csak 41, míg a havonta egyszeri vendégeké mindössze 13 százalék. Az arány valamivel jobb, ha a 25 és 60 év közötti budapestiek körében kutakodunk, itt ugyanis 56-re és 16-ra módosulnak a számok.
De mi a helyzet a fine dininggal? A fővárosban nem annyira különül el az eziránt érdeklődők csoportja, úgy tűnik ugyanis, hogy a gyorséttermek, food truckok és fine dining vendégkörei között nagyon nagy az átfedés: a gasztronómia iránt érdeklődők ilyen szempontból nem feltétlenül válogatnak, inkább a hangulatukhoz illően térnek be egy-egy étkezésre.
A minőség másodlagos
Ennél sokkal szomorúbb a helyzet, ha az étterem kiválasztásában szerepet játszó szempontokra terelődik a szó. Az ételek minőségét, ízvilágát csupán a válaszadók 52 százaléka jelölte meg szempontként, a jó ár-érték arányt viszont 58. Természetesen ez még nem ad okot az elkeseredésre, hiszen a korábban elterjedt nézetet, miszerint a magyar vendégeknek a mennyiség az elsődleges, most megcáfolta ez a kutatás: csak az étterembe járók alig több mint ötöde jelölte meg ezt az opciót.
A szempontlista végén kullog az étterem közönsége (5%), az étterem hírneve (10%) és a gasztronómiai élmény (13%), ami talán abból az aspektusból nézve igazán érdekes, hogy a legtöbben egy új hely kipróbálásakor épp az ajánlásokra támaszkodnak. Ráadásul nem csupán az étterem, de a séf hírneve sem jelent sokat a hazai vendégek számára! A magyar gasztroközönség alig-alig ismeri a konyhák főszereplőit, még az úgynevezett sztárséfeket sem. A jelenleg legismertebbnek számító Széll Tamás neve is csak 33 százaléknak mondott valamit (ám étteremhez már ennek a szűk rétegnek is csak a fele tudta kötni).
Mit jelent a fine dining?
Bár a fine dininggal kapcsolatos előítéletek egyre csökkennek, és úgy tűnik, az ilyen helyek iránti látogatási kedv is növekszik, mégis árulkodó, hogy még milyen sok sztereotípia tartja magát a magyarokban. Mikor a felmérés során megkérdezték, mi jut eszükbe a fine dining kifejezésről, a legtöbben (19%) a „kis adagok / kevés étel” választ adták, ezt követte a „drága / túlárazott” (14%), és csupáén a harmadik helyen szerepelt először pozitív meglátás: „gasztro élmény / finom ételek / ízélmény”. Szintén árulkodó ugyanakkor, hogy a kérdésre ténylegesen a „nem tudom” volt a leggyakoribb válasz, így az biztos, hogy van még mit tanulni és tanítani a magyar éttermek látogatóinak és üzemeltetőinek.
Szólj hozzá!