A falusi turizmus épszerűsége a városi lakosság lélekszámának növekedésével párhozamosan nőtt. A vidék a város ritmusához szokott embernek mindig egyet jelentett a feltöltődéssel, a nyugalommal és a munka által szerzett javak örömével. A növekvő érdeklődés pedig a helyi vendéglátásra is nagy hatást gyakorolt, hiszen a vendéglátókban kialakult az igény arra, hogy egyre szélesebb rétegeket ismertessenek meg a helyi gasztronómia különlegességeivel.
Nem az a célom, hogy beható képet adjak a falusi turizmus helyzetéről, inkább egy érdekes trendet szeretnék bemutatni, amely nagy hatással volt a városi vendéglátásra is, illetve arra szeretnék rávilágítani, hova fejlődött és milyen változáson ment keresztül a turizmus ezen ága, és milyen pozitív változásokkal járt. – hangsúlyozta Pap Márk, a Hotel Nemzeti séfje.
Az igény kialakulása
„Azt tapasztaltam, hogy a nagyvárosokból való elvágyódás a legtöbb esetben extrém méreteket ölt: sokan Pest nyüzsgő belvárosából zarándokolnak el a legkisebb lélekszámú vidéki falvakba, hogy újra felfedezzék a vidék nyugalmát. Az, amelyet a nagyvárosokban nem tapasztalhatunk meg, sokszor csak pár kilométerre van tőlünk. Azok pedig, akik jobban szeretik az aktív pihenést, Európa szerte találnak olyan vállalkozásokat, amelyek megteremtik a lehetőséget a vidéki munka kipróbálására. Az igényt felismerve egy európai tehenészet például a befizetett összegért cserébe szállást, ellátást biztosít, valamint azt, hogy minden részt vevő saját magán tapasztalhatja meg a vidéki munka fárasztó és feltöltő szépségét.
A nyári fesztiválok térnyerése
Ha kialakul egy boros fesztivál, akkor a gasztronómia is képviseli magát a legkülönbözőbb standokkal, ahol a grill ételektől kezdve a halas fogásokon keresztül a reneszánszát élő barbecue fogásokig minden megtalálható. Főleg a kisebb falvak menti, kevesebb ember által ismert fesztiválokon jellemző, hogy a helyi termelők és gazdák kínálják a saját maguk által készített fogásokat. Ebben az esetben a profittermelésről áttevődik a hangsúly arra az igényre, hogy a legjobb minőséggel kedveskedjenek a vendégeiknek.
„Ma már nemcsak elismert borászatokon vagy csúcsgasztronómiai helyeken szerveznek borvacsorákat, hanem a helyi kisebb pincészetek is csoportokat alkotva jelennek meg a palettán. A boros rendezvények bevonzák a vidéki szépség és a borok szerelmeseit, ami nagy hatással van a környező falvak látogatottságára is, és a turizmus fellendítésére egyaránt.”
Márk továbbá kiemeli azt is, hogy a helyi vendéglátóegységek kínálatában is bekövetkezett egy változás, hiszen míg öt, tíz évvel ezelőtt a hagyományos, piros kockás abroszos, nádfedeles éttermek a bor mellé zsíros kenyérrel és tepertővel megrakott tálakat kínáltak, addig most jobban mernek kísérletezni a helyi alapanyagokkal.
A falusi turizmus a mindennapokban
A beszélgetés a „Szedd magad” akcióra terelődik, amely filozófiáját tekintve nagyban hasonlít a falusi turizmushoz. A kezdeményezés ma már országos méreteket öltött, a nagyobb városok vonzáskörzetében fekvő gyümölcsösökhöz bárki ellátogathat, és maga szedheti le az elraktározni kívánt alapanyagokat. Ezzel nemcsak megtapasztalhatják, milyen édes a munka gyümölcse, de még jobb áron is juthatnak hozzá kedvenc csemegéikhez.
A falusi turizmus és kulturális turizmus nemcsak felteszi a kisebb falvakat a térképre, de segít abban, hogy a ma felborult terheltségünket a helyére állítsa. Míg a hétköznapi munkánk során feléljük a szellemi tartalékainkat, és kevés figyelmet fordítunk testünk egészségére, addig a vidék nyugalmában töltött munka segít, hogy a szellemi felfrissülésünk új lendületet adjon ahhoz, hogy a mindennapi életünkben is számot vethessünk a legfontosabb értékekről.
Szólj hozzá!