A téli hétfő délelőtt még a máskor forgalmas Városliget is csendes. Nem kell sokáig keresni a következő interjúnk helyszínéül szolgáló Nyereg, az Itató éttermet, a ligeti tóhoz közel, nyitott kapukkal várnak. Az étterem előtt üres tér jelzi a nyári forgalom hiányát, de így is 140 vendéggel számolnak, nyáron pedig a forgalom eléri a 300 főt. Az interjú előtt a különös névválasztás miértjén gondolkozunk egészen addig, amíg meg nem látjuk a díszített cégért és az előtérben a falakat díszítő patkókat. A vidéki stílus apró utalásai végigkísérik az utunkat.
Bent, a tóra nyíló téliesített teraszon beszélgetünk Herédi Péterrel, a Nyereg konyhaséfjével, akinek ez már a negyedik szezonja az étteremben.
Az étterem 2016-ban még szezonálisan működött, az áprilisi nyitást követően októberben mindig bezártak. A növekvő igényekhez és a kereslethez igazodva a 2017-es átalakításoknak köszönhetően a nyári grillteraszt felváltotta a téliesített, fedett terasz.
Az étteremhez tartozó épület századokon átívelő, hosszú utat járt be, maga az élő történelem. Egykor az Artézi fürdő melléképületeként funkcionált, majd a főváros első nyaralószállójaként adott pihenőhelyet a messziről érkezett utazóknak, később pedig a csendőrség egyik lovas őrse állomásozott falai között. A névválasztásra vonatkozó anomáliát – hogyan lehet az Itató mégis egy „etető” – Péter az étterem tulajdonosának lovak iránti szeretetének magyarázatával oldja fel.
A kínálatról és az alapanyagról.
Amikor a Nyereg kínálatára terelődik a beszélgetés, visszanyúlunk a 2016-os évre, amikor a menük alapját tarjás, csirkés szendvicsek alkották. Péter érkezésével nemcsak a téli kínálat jelent meg, de olyan ételek is helyet kaptak az étlapon, mint a grillezett karajsteak, a házi készítésű pesto, és a „Pesti grillkolbász”, amelyet almás káposztával, friss bagettel és füstölt-mézes dijoni mustárral kínálnak.
A fényképes étlap előnyeiről és buktatóiról beszélgetünk, Péter kiemeli, hogy az étlap arculatának kialakításában nagy szerepe volt Nagy Csaba üzletvezetőnek. Az asztalokon kihelyezett lapokon egy QR-kóddal be tudjuk olvasni az ételeket, illetve a köszönést és köszöntést is több nyelven olvashatják a gyakran betérő külföldi vendégek. Az ételek fényképes illusztrációit is elsősorban az ő kedvükért vezették be, hiszen egy ínycsiklandozó fotó gyakran többet mond, mint az alapanyagok leírása. A vendégek a fotót látva joggal várják el, hogy éppen úgy kapják meg az ételt, ahogyan azt a képen látták, ezt azonban sokszor nehéz kivitelezni.
Az ételek közül Péter a kacsasalátát emeli ki, ami a nyár egyik legsikeresebb fogása volt, nem is csoda, a rozéra sült kacsamellet mézeskalács fűszerkeverékkel dobták fel, és friss salátaágyon kínálták. Ez a menü így leírva is kóstolásért kiált!
Az étterem elhelyezkedése kapcsán óhatatlanul szóba kerülnek a versenytársak, a Városliget környező éttermei. A verseny kimondva kimondatlanul jelen van, elmondása szerint Péter is inspirálódik a többiek kínálatából, de a Nyeregben inkább arra koncentrálnak, hogy a környező éttermektől eltérő ételeket kínáljanak, hogy a vendégeknek legyen választási lehetőségük, és ne ugyanazzal a vonallal találkozzanak mindenhol.
A nyári étlap március 1-től indul, érdemes követni az éttermet, és megkóstolni Péter és csapatának gasztronómiai alkotásait.
„Én a minőségben hiszek”
Ezzel a félmondattal az étterem filozófiája is tökéletesen leírható, hiszen ennek nyomán lett a szendvicseken alapuló kínálatból friss és fiatalos menü, amely úgy foglalja magában a magyaros fogásokat, hogy egy apró csavarral teszi őket egyedivé. A Nyeregben úgy tartják meg a hagyományos ételek jellegzetes ízvilágát, hogy a hazai vendégek felismerjék kedvenc ételeiket, az ínyenc kínálatot kereső külföldiek pedig ízelítőt kapjanak a magyar konyha legjobb fogásaiból.
Ha ez egy recept lenne, akkor elmondhatjuk, hogy így lett a Nyereg több, mint egy csipetnyi vidéki romantika a nagyváros csendes ligetében.
Szólj hozzá!