Ha december, akkor virsli! Ezt a remek ételt legtöbbször szilveszteri fogásként jegyzik, de a szezon bármely szakában kiváló gasztronómiai élményt nyújthat. Milyen a jó virsli? Hogyan tehetjük változatosabbá? Megtudhatod cikkünkből!
Szilveszter közeledtével természetesen mi sem tudjuk elkerülni, hogy szót ejtsünk a magyar és úgy általában a nemzetközi gasztronómia egyik legambivalensebb húsipari termékéről, a sokat áldott és átkozott virsliről. A helyzet egyébként elég egyszerű, vannak kiváló minőségű, magas gasztronómiai értékkel bíró, tápláló és egészséges virslik, és sajnálatosan léteznek a mindenféle rémhistóriákban megjelenő műbőrös, rossz állagú, fogyaszthatatlan húsipari melléktermékek is. Ez így van egyébként a párizsival, a turistával és megannyi hentestermékkel is. A jó minőségnek helye van éttermek, reggeliző helyek és büfék étlapján, illetve a háztartásokban, a rossznak azonban sehol. Itt most a jó minőségről és a felhasználási lehetőségekről lesz szó.
A legtöbb vendéglátóhelynek nincs kapacitása és technológiája arra, hogy kézzel készített virslit forgalmazzon, de ez nem is feltétlenül nagy baj, mert ez azért alapvetően másik szakma. Ellenben a piacon is jó minőséghez juthatunk, csupán be kell tartanunk néhány alapszabályt. A legjobb zsinórmérték természetesen az ár – mivel húsipari termékről beszélünk, senki sem gondolhatja, hogy a jó minőségű hús áránál jóval olcsóbban vásárolhatunk tisztességes virslit. Az olcsó termékek vízzel és adalékanyagokkal vannak felpumpálva. Ámbátor a drága virslivel is óvatosnak kell lennünk: kerüljük a szójával kitömött verziókat, és eleve inkább egy hentesüzem termékeire támaszkodjunk, amelyekkel személyes kapcsolatban állunk, ismerjük az eljárásukat, megbízunk bennük. Aranyszabályként legalább 80%-os hústartalmú, kipróbált, a helyi lakosság körében népszerű termékbe helyezzük a bizalmunkat!
Az ünnepi hagyomány kapcsán és eleve is kerüljük a baromfivirslit! Bár a virslievés nem a paraszti kultúrából származik, hanem az élelmiszertechnológia egyik szülötte, az iparosodás gyermeke, attól még bír némi hagyománnyal. A monarchia területén elterjedő, amúgy frankfurti virsliként népszerűvé lett termék hagyományosan sertés, illetve sertés-marhahús keverékéből készül, és vékony juhbélben nyeri el népszerű, karakteres formáját. Szilveszteri menüben nyugodtan kínálhatjuk szép falusi lencseraguval, esetleg faszénen grillezve, de semmi esetre sem olajsütőben túlsütve. Amúgy a virslifőzés technológiai nyitja, hogy nem forrásban lévő vízben készítjük el, ha már éppen főzni akarjuk. A víz hőfoka mozogjon 90 fok körül, gyöngyözzön, de ne lobogjon – így a virsli el is készül, mégsem fog szétrepedni, és kiadhatatlanná válni.
Egy jó minőségű, szépen megfőzött virsli egy hozzá passzoló mustárral természetesen továbbra is minden szálloda, panzió és vendéglátóhely reggeli kínálatának a része lehet. Ehhez egyébként bátran válogathatunk az Aviko kínálatából megfelelő kiegészítő elemekért. Egy szép, tartalmas reggelit kapunk, ha a virslit házias sajtos burgonyagratinnel adjuk fel, ebben az esetben a mustár természetesen elmaradhat, de kerülhet egy szép szelet kovászos kenyér is a tányérra. A mustáros kompozícióhoz pedig jól illenek a héjas burgonyagerezdek, ami egész napra elég energiát ad a jó étvágyú reggelizőnek.
A virsli hagyományosan kiegészítője egyes főzelékeknek is, és jó minőségben, modern tálalásban a legjobb éttermek is étlapjukra tűzhetik. Nagyon szép kombináció lehet egy szintén faszénen grillezett mangalica virsli egy pikáns, akár keleties fűszerezésű sárgaborsó főzelékkel, bordás kellel és sok friss korianderrel. Szintén illik a virsli a kelkáposzta főzelékhez, ebben az esetben a kiegészítő elem lehet valamilyen roppanós textúra, például főtt-sült hajdina, amelyet enyhén csípős chiliporba forgattunk.
Szólj hozzá!