Átalakulóban a Horeca szektor

Átalakulás előtt a Horeca szektor – új megoldások és üzleti modellek a koronavírus-járvány hatására

A HoReCa-szektor az egyik legérintettebb a koronavírus-járvány miatt: a tavaszi mélypont, majd a hullámzó nyári, őszi működési lehetőségek akár megfelezhetik a vendéglátóiparban dolgozók számát, a vendégek pedig elsősorban a közelükben elhelyezkedő éttermeket választják. Természetesen továbbra is mindenki abban reménykedik, hogy az élet egyszer visszatérhet a normális kerékvágásba, de a helyzet rávilágított arra, hogy a folyamatos innováció elengedhetetlen az ágazat számára. Ahogyan átalakult a higiéniáról, társas kapcsolatokról, nyilvános étkezésekről való gondolkodásunk, úgy kell alkalmazkodnia a helyzethez a szektornak is – a közös fejlődés, egymástól tanulás minden korábbinál fontosabbá vált.

A következő 5 év komolyabb változásokat hozhat a HoReCa-szektor számára, mint az elmúlt 50. Mint kiderült, a leghatékonyabb sales eszköz a szájhagyomány útja – ezért a lehető legmagasabb vendégélmény biztosítása kulcsfontosságúvá vált, hiszen minden benyomás pillanatok alatt elterjedhet a világhálón. Sok vállalat már el is kezdte ebbe az irányba fejleszteni magát – például a Starbucks célja, hogy minél magasabb szinten szolgálja ki a vendégeit. Ehhez a trendhez kapcsolódik a személyessé tétel is. A vendégre ömlő információtömegből személyre szabott megoldásokkal lehet kitűnni. A számára kiválasztott opciók, személyes ajánlatok könnyebben célba érhetnek. A jövő a rövidebb, egyszerűbb étlapoké, ami a felesleges készletezést is segít elkerülni, miközben a technológiai fejlesztések is a perszonalizált megoldások irányába mutatnak – az Aviko erre irányuló ötleteiről itt olvashatsz!

Eközben számszerűsíthető arányeltolódás mutatkozik az ételkiszállítás irányába. Ma a kiszállítás az éttermek forgalmának 6 százalékát adja. A német Delivery Hero, a brit Deliveroo és a spanyol Glovo együtt több mint 3 milliárd eurót költött a kiszállítási hálózatának fejlesztésére világszerte. A kiszállítástechnológiával foglalkozó cégek pedig négyszer akkora profitot termeltek 2019-ben, mint az éttermek, ami egyértelműen jelzi a folyamatok irányát. Hasonlóan nagyon nőtt az éttermi háttérfolyamatok digitalizálására fordított pénzösszeg is. A receptek, hozzávalók, fogások vagy általánosságban az étterem működése átláthatóbbá válik egy ilyen felhőalapú fejlesztés hatására, ezt pedig a világ több nagy láncolata felismerte. Könnyítettek a beszállítókkal való kommunikációjukon, a beérkező megrendelések kezelésén, összességében pedig az étterem kiadásai, készletei, munkafolyamatai is áttekinthetőbbé váltak. Ez pedig hatalmas segítséget jelent a működésben.

A személyességgel párhuzamosan, de azzal nem ellentétesen a hatékonyság, gyorsaság, egyszerűség is a vendégek fontos elvárásává vált. Szívesebben rendelik meg a jól bevált kávéjukat két kattintással ahelyett, hogy elbeszélgetnének a kedves baristával. A mobilos rendelések, fizetések felfutóban vannak, így ezen a területen is érdemes a lehető legmagasabb vendégélményt biztosítani – a megoldás pedig a vendéglátóhely számára is hatékony lesz, hiszen gyorsabb és költségkímélőbb megoldásokat kínál. A közeljövő egyik nagy újítása pedig a hangüzenetes rendelés lehet – ahogyan az üzenetküldést is egyre szívesebben váltják ki az emberek rövid hangüzenetekkel (amiket akár útközben is felvehetnek), úgy az ételrendelés során is kényelmes és hatékony megoldás lehet. A nagy pizzérialánc, a Domino már be is vezette ezt a lehetőséget az Amazon Echo technológiájával karöltve, ugyanakkor a megfelelő működtetés bonyolultabb, mint amilyennek hangzik, ezért biztosan időbe telik majd, amíg széleskörben is elterjed az opció. Hasonlóan futurisztikusan hangzik a Google újítása, amely során a keresőfunkcióval összekötik az ételrendelést a partneréttermek számára – nagy kérdés, hogy mennyire gyorsan terjed el és mekkora versenyelőnyt jelenthet az éttermek számára ez a lehetőség.

Ugyanígy win-win helyzetet hozhat a fenntarthatóságra való odafigyelés: a statisztikák szerint az élelmiszerpazarlás 70 százaléka az előtt következik be, hogy az étel a vendég tányérjára kerülne, az összes pazarlás 40 százalékáért pedig az éttermek felelősek – összesen évi 1,3 milliárd tonna élelmiszer kerül a szemétbe világszerte. A probléma mára annyira látványossá vált, hogy az éttermek egyre több pénzt fordítanak a megoldásra – ami nemcsak költséghatékony, de a környezettudatos vendégek számára is vonzó innovációkhoz vezethet. Ez a trend is a kisebb, de biztosabb, a világ kiszámíthatatlanságának kevésbé kitett működtetés felé mozdítja az éttermeket, ami az egész szektor célkitűzése lehet az elmúlt hónapok tanulsága szerint.

Ez is tetszhet

Szólj hozzá!