Vendéglátás és gazdaság a járvány után– hogyan kezeljünk okosan a költségeket rövid- és középtávon?

Talán nem túlzás kijelenteni, hogy nem volt olyan piaci szereplő, aki ne érezte volna meg a koronavírus-járvány hatását. A HoReCa szektor pedig mindenhol, így Magyaroroszágon is a legnagyobb kockázatú cégtípusba tartozik – miközben a jelenséget nehéz a korábbi tapasztalatainkhoz viszonyítani, a világban beindult a „pandemic planning”, azaz a járványhelyzetre reagáló gazdasági újratervezés.

Sok vendéglátóipari vállalkozást váratlanul ért a járvány, de az újratervezéshez és a folyamatok átszervezéséhez még nincs késő. Az első lépés az, hogy egyáltalán felismerjük: szükség van egy válságtervre, amit időről időre bevethetünk, így a következő hullámok vagy akármilyen más fenyegetés már nem érnek felkészületlenül. Ennek a megalkotásánál felejtsd el az eddigi terveket: a legtöbb cég jól bevált üzleti modellje az elmúlt hónapokban megdőlt, hiszen kénytelenek voltak csökkenteni, rosszabb esetben teljesen meg is szüntetni a működésüket.

A tapasztalatok összegyűjtése, a következtetések levonása még folyamatban van, de eközben muszáj a jelenre és a jövőre is fókuszálni: hogyan érdemes biztosabbá tenni a működésünket, felkészülni a lehetséges következő hullámokra és a lehető legtöbbet kihozni ebből a kényszerhelyzetből? A leginkább előrelátó dolog, amit a vállalkozásunkkal tehetünk, az a fejlesztés: a maximális hatékonyságot biztosító informatikai rendszerek bevezetése, a konyhatechnika korszerűsítése. Így előnyből vághatunk neki az újrakezdésnek, és egy hasonló bezárást is felkészültebben vészelhetünk át, például a házhoz szállítási rendszer optimális kiépítésével. Tanulság, hogy amit lehet, érdemes külsősök és kiszervezés nélkül végezni, hiszen így nálunk marad a profit és csökken a függés is. Kölcsönösen előnyös partneri kapcsolatokat viszont érdemes kiépíteni – az egymást kiegészítő szolgáltatások összefogása, keresztpromóciója mindenkin segíthet.

Az új stratégiák kialakításához elengedhetetlen az adatelemzés – ennek feltétele pedig nemcsak az, hogy megszerezzük, hanem hogy értelmezni is tudjuk az adatokat. Milyen tendenciák érvényesülnek a járvány tekintetében, és mit lehet ebből leszűrni a jövőre nézve? Honnan jön a forgalmunk jelentős része, és ezt hogyan tudjuk a jelenlegi helyzetben kihasználni? Hogyan jobb a kihasználtságunk: ha a helyben fogyasztást vagy a kiszállítást priorizáljuk? Elkerülhetetlen, hogy figyeljük a helyi piac alakulását, hiszen az első időszakban a hazai vendégeket kell megszólítanunk – ezzel párhuzamosan viszont érdemes a forrásországainkban zajló eseményeket is figyelemmel kísérni, hogy felkészülten várhassuk és fogadhassuk a külföldi vendégeinket is, amint eljön az ideje. Hatásos lehet, ha az adatbázisainkon keresztül közvetlenül szólítjuk meg a vendégeinket, látogatásra vagy foglalásra bíztatva őket például hírlevélben vagy más direkt csatornákon. Fontos az is, hogy ennek során rugalmasnak mutatkozzunk, hiszen ahogyan számunkra is bizonytalan ez az időszak, úgy az ő kételyeik, félelmeik is érthetőek.

A járvány egyik tanulsága, hogy az ellátási lánc sérülékeny lehet, ami az éttermek teljesítményére is hatással van – érdemes tehát felmérni és kijavítani ezt, a helyi termelőket részesíteni előnyben, illetve az olyan fogásokra támaszkodni, amelyek gond nélkül elkészíthetőek labilisabb körülmények között is. Ugyanígy megerősítheti az étterem pozícióját, ha egy kis kutatás után meggyőződünk róla: az étlapunkon szerepelnek az aktuálisan (vagy a környéken) legkeresettebb fogások, így az érdeklődők biztosan megtalálják nálunk, amiért jöttek. Szintén a vásárlók ízlésének maximális kiszolgálását, ha családi menüket vezetünk be, elsősorban házhoz szállításra, illetve vegyesbolttá alakulunk: ezek mind megerősítik a vendégeket abban, számíthatnak ránk, ezáltal pedig akár új rétegeket is megszólíthatunk.

De hogyan tükröződhetnek az erőfeszítéseink számokban? Fontos, hogy reális célokat tűzzünk ki magunk elé: ne a legmagasabb profitot várjuk el, hanem azt, amitől még megtérülnek az erőfeszítéseink. Olyan marketingtervvel álljunk elő, ami várhatóan megtérül – ha azt kommunikálod, hogy minden egyes nálad elfogyasztott fogás számít, hogyan működsz most és mit várhatnak tőled a jövőben, az hatásos lehet. Az agresszív árcsökkentést viszont érdemes kerülni – inkább az ár optimalizálása legyen a cél. Ha csak lehet, törekedj arra, hogy a cégben stabil legyen a cash-flow – ez a szerződéses lehetőségek áttekintésével és a meglevő gyakorlatok újragondolásával javítható is.

Összességében rövidtávon a belföldi turizmusra alapozhatunk, míg középtávon megindulhatnak a céges utazások, esküvők, egyéb események is – ezt a jóslatot pedig érdemes a kommunikációnkba is beépíteni, a megfelelő időpontokban a megfelelő célcsoportokat megszólítani. Addig is jó, ha minél kreatívabban közelítjük meg a helyzetet, és gazdasági értelemben sem maradunk hagyománykövetőek: a jól ismert, hosszú kifutású trendek helyett mostantól minden bizonnyal a rövidebb divathullámok uralkodnak majd, eközben pedig felértékelődnek a szezonon kívüli, alacsony kihasználtságú időszakok is.

Ez is tetszhet

Szólj hozzá!