Koronavírus-járvány: mit szabad és mit kell tenned a munkahelyeden?

A veszélyhelyzet és a kijárási korlátozás elrendelése alaposan átrendezte a mindennapjainkat, ez alól pedig a munkánk sem kivétel. De pontosan mit tehet a munkaadó és a munkavállaló ebben a helyzetben? Dr. Bitai Zsófia, a COLLEGIUM Bitai & Partners Ügyvédi Iroda vezetője és dr. Tréki-Tóth Péter, az iroda munkajogi szakértője segítettek eligazodni az új jogi környezetben.

A változtatások fő célja az volt, hogy a munkavállalók és a munkáltatók könnyebben együtt tudjanak működni ebben a rendkívüli helyzetben, azaz mindenki számára a lehető legjobb megoldást találhassák meg – ezért a korábban érvényes munkavállalási szabályokat rugalmasabbá tették.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a munka törvénykönyvének szabályait a „A koronavírus világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében szükséges azonnali intézkedésekről” szóló 47/2020. (III. 18.) kormányrendeletnek, illetve a későbbi, ezt kiegészítő kormányrendeleteknek megfelelően kell módosítani a veszélyhelyzet megszűnését követő harminc napig.

munkavállaló

Mit tehet a munkáltató?

Fontos, hogy a munkáltató alapvető jogai és kötelezettségei nem változtak. Ugyanúgy biztosítania kell például a biztonságos és egészséges munkavégzés feltételeit – csak ez most sok esetben szigorúbb eljárást jelent, mint általában. Eközben a munkavállaló egészségi állapotát is ellenőrizheti, ha erre szükség van, de meg kell felelni az adatvédelmi szabályoknak. Érdemes erre egy belső protokollt kialakítani. Ha kell, módosíthatja a korábban érvényes munkaidőt, illetve az otthoni munkavégzést is egyoldalúan elrendelheti – amennyiben ennek a feltételei adottak. Az otthoni munkavégzés egyébként ugyanolyan munkavégzésnek minősül, mint a normál, éppen ezért ekkor is ugyanazok a szabályok érvényesek a munkaidőre, a munkabér megfizetésére és munkaviszonyra vonatkozóan, mint általában.

Ha valaki a mostani helyzetben nem láthatja el a normál feladatait, ideiglenesen a munkaszerződés módosítása nélkül is új feladatokat jelölhet ki neki a munkaadója – de csak akkor, ha ez nem jár „aránytalan sérelemmel” a munkavállaló számára. Ilyen esetben előzetesen tisztázni kell, várhatóan mennyi időről lesz szó, és évente maximum 44 munkanapon át lehet érvényben ez a megállapodás. Ha például egy szálloda vendégek hiányában kénytelen teljesen bezárni, akkor megoldás lehet az, ha a munkavállalókat ideiglenesen más munkakörben foglalkoztatja a munkáltató. Például a felszolgálók dolgozhatnak a kerthelyiség vagy egyéb egységek karbantartásán, amennyiben ez a végzettségüknek megfelel.

Mindeközben azonban arra is lehetőség van, hogy a két fél olyan megállapodást hozzon, ami eltér a törvényi keretektől – ilyenkor a kollektív szerződést sem kell figyelembe venni. Hiszen a közös érdek az, hogy a lehető legtöbb munkahely megmaradjon, és minél gördülékenyebb legyen az újrakezdés, amikor ez ismét lehetségessé válik.

Mit tehet a munkavállaló?

De mi történik akkora, ha a helyzetre való tekintettel a munkavállaló nem vállalja, hogy tovább dolgozzon? Ha a munkahelyen a fertőzés kockázata kiemelten magas, és az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeit nem lehet biztosítani (vagy a munkáltató nem teszi ezt meg), akkor a munkavállaló jogszerűen tagadhatja meg a munkavégzést. Ebben az időszakban is munkára képes állapotban kell rendelkezésre állnia, várnia kell a munkáltató további utasításait, de közben munkabérre is jogosult lesz.

Ez is tetszhet

Szólj hozzá!