A pompás lila levendula a konyhában

A levendula a nyár egyik legelegánsabb jelképe, arisztokratikus lila színe és semmivel össze nem téveszthető illata kiemeli a herbáriaszagú gyógynövények soraiból. Főként azért is, mert megannyi gyógyhatása és jótékony tulajdonsága mellett íze, illata és ezekből keveredő különleges zamata a konyhai felhasználását is lehetővé teszi. Idehaza csupán egy-két éve kezdtük el alkalmazni ízesítő elemként, de a Római Birodalom egykori országaiban (innen ered ugyanis) már évszázadok óta része a gasztronómiának, szerves alkotója a legjobb fűszerkeverékeknek és recepteknek. Noha a legtöbben édességekhez, desszertekhez alkalmazzák a levendulát, egy kis újító bátorsággal nyugodtan alkalmazhatjuk sós fogások ízesítésére és aromatizálására is!

A levendula gyógyhatását már az ősidők óta ismerjük, ismerni véljük: erős illatától sok-sok generáció remélte, hogy távol tartja az ártó szellemeket, rontásokat, később pedig az olyan undok betegségeket, mint például a pestis. Annyi szent, hogy a levendula valóban egy elég általános fájdalomcsillapító, gyulladáscsökkentő, erősítőszernek számított a gyógyszeripar felvirágzása előtt. Ami azonban a főzés szempontjából sokkal fontosabb, hogy virágainak aromája, felüdít és nyugtat, harmóniát teremt az emberben, szóval pozitív érzeteket csatol az étkezési élményhez – ez egy lehetőség, amit érdemes meglovagolni!

levendula

Bár remek tea is főzhető belőle, a termék, ami már innen van a gasztronómia és a természetgyógyászat határához képest, az a belőle készített szörp, ami egyébként számos cukrászati termék alapízesítője is lehet. Számtalan lehetőség van az elkészítésére, mi egy viszonylag egyszerű, fejleszthető eljárást ismertetünk. Forraljunk fel azonos mennyiségű vizet és cukrot (pl.: 1-1 litert), és keverjük addig, amíg a cukor teljesen el nem olvad. Ha felforrt, szórjunk bele körülbelül három csésze levendulavirágzatot, majd fedjük le egy éjszakára. Másnap ízesítsük citromlével, lime levével, esetleg háztartási citromsavval. Jó irány, ha citromfűvel, thai citromnáddal, gyömbérrel frissítjük az ízét!

Modern irányba fejleszthetjük a szörpöt, ha zselés kaviárt készítünk belőle. Minthogy ez volt az idei Gourmet fesztivál egyik témája, a látogatók több izgalmas gyümölcskaviárral is megismerkedhettek. Számoljunk nagyjából úgy, hogy 1 liter szörpbe kb. 15 lap kiáztatott és kinyomkodott zselatinlapot főzünk bele, esetleg 2-3 gramm agar-agart is, ha előreláthatólag fény és hőingadozás is éri majd a kaviárunkat. A zselével elfőzött szörpöt aztán hűtőkamrában cumisüvegből csöpögtessük ki hideg olajba, amelyben leereszkedve gyönyörű kicsi gömbökké áll össze. Remek desszert ropogós keksszel és kihabosított mascarponéval, pár csepp zöldcitrom levével.

A levendula remekül áll a nyári salátáknak is, készíthetünk belőle ugyanis ecetet is, ami később önállóan vagy vinegrett formájában is remekül ízesít. Ehhez egy rész ecetet, három rész vizet és egészen kevés cukrot forraljunk fel, majd öntsük le vele a levendulákat, és felejtsük el négy hétre. Később szűrjük át finom szűrőn, és használjuk mértékletesen! Szintén ízesítőként, főleg szárnyasokhoz, borjúhoz, bárányhoz használhatjuk a levendulát egy szép nyári fűszervajban is. Szobahőmérsékleten keverjünk el 250 gramm vajat, két-három teáskanál levendulavirágot, aprított snidlinget, sót, esetleg egy pici konyakot és citromlevet, majd a masszát tekerjük fel fóliába, és dermesszük ki hűtőszekrényben. Gyönyörű kerek fűszervajkorongokat vághatunk így belőle.

Ahogy említettük korábban, a levendula több fűszerkeveréknek szerves eleme lehet, így egy provance-i ihletettségűnek is, amelyet aztán bátran lehet használni nyári grillételek ízesítésére, legyen szó halról, húsról vagy akár zöldségekről. Az összetevők egyenlő arányban legyenek (persze egyéni módosításokkal, szabadon): oregánó, rozmaring, borsikafű, édeskömény, zsálya, citromfű, és persze levendula.

levendula

Ez is tetszhet

Szólj hozzá!