A vega és a vegán életmód – Miért és hogyan?

Egyre inkább hódít hazánkban – és persze az egész világon – a vega és vegán életmód, bár a vegyes táplálkozású többség még mindig gyakran kezeli misztikumként vagy épp trendként. Ebben a hónapban blogunkon mi is a vega és vegán életmód témáját vizsgáljuk meg közelebbről – kezdve azzal, hogy tiszta vizet öntünk a pohárba a definíciókat, valamint a két életmód mikéntjét és motivációit illetően.

Elsőként nézzük a lehetséges motivációkat!

Ezen a téren számos kategorizációt és különféle véleményeket olvashatunk, azonban általánosságban véve elmondható, hogy az ember egészségügyi megfontolásból vagy etikai/vallási meggyőződéséből adódóan vált vega, illetve vegán életmódra. Egyrészt vannak, akik különböző gyomorbántalmaktól, allergiától szenvednek, vagy egyszerűen csak az egészséges életmódhoz vezető utat látják benne. Másrészt rengetegen térnek át ezen életmódokra etikai vagy környezetvédelmi megfontolások miatt, lényegében az állatok és környezetünk védelme érdekében – itt természetesen különböző „szinteket” különböztethetünk meg. És akkor vizsgáljuk meg ezek mentén a különböző definíciókat!

A köznyelvben vega, aki nem eszik húst, és vegán, aki nem fogyaszt semmiféle állati eredetű ételt. Ám ez ennél sokkal összetettebb dolog. Bár sokan érvelnek azzal, hogy a halevő vegetáriánus nem is vega – ezt a vitát nem mi fogjuk eldönteni, a pontosság kedvéért azonban bemutatjuk a különböző típusokat. 🙂

A vegetarianizmus „legenyhébb” formája a szemi-vegetarianizmus: azon emberek tartoznak ebbe a kategóriába, akik szárnyasokat, halféléket és tenger gyümölcseit fogyasztanak, de az egyéb húsokat – disznó, marha, vadhús, stb. – kerülik. Ahogy már említettük, vannak továbbá olyan vegetáriánusok, akik fehér és vörös húsokat nem, de halat és tenger gyümölcseit fogyasztanak, ők a peszkatariánusok. Ennél egy fokkal szigorúbb diétát követnek az ovo-lakto vegetáriánusok, akik semmilyen húst nem fogyasztanak – a köznyelvben őket hívjuk egyszerűen vegetáriánusoknak.

Innentől pedig úgy is felfoghatjuk, mint az út a vegán életmód felé: a lakto-vegetáriánus emberek a húsokon és halakon kívül tojást sem fogyasztanak, de a tejre nem mondanak nemet. Ennek fordítottja pedig az ovo-vegetáriánus, akik a tejet kerülik. Ezután már a vegán életmód következik. A vegánok semmiféle állati eredetű alapanyagot nem fogyasztanak, így még mézet sem használnak. Az étkezésben bekövetkező változások mellett azok a vegánok, akik etikai megfontolásból választották ezt az életmódot, a mindennapjaik során is kerülik az állati eredetű dolgokat – nem használnak olyan kozmetikumokat, melyeket állatokon teszteltek, nem hordanak állati eredetű ruhákat, és általában is védik az állatok jogait, elítélik a kihasználásukat.

Vannak azonban, akik még ennél is továbbmennek az étrendjüket illetően: a nyers vegánok és a fruitariánusok. Mindkét étkezési forma rendkívül letisztult, jelentésük pedig nevükből is következik: az első csoportba tartozók csak nyers tápanyagokat fogyasztanak, a második csoportban levők pedig gyümölcsökkel táplálkoznak. (forrás: itt)

Sokszor hallani vegetáriánusoktól és vegánoktól, hogy mióta „átálltak”, sokkal jobban érzik magukat fizikailag és szellemileg. Pozitívumként azt szokták említeni, hogy frissebbek, kevesebb alvásra van szükségük, koncentrációs képességük javul, sokkal kevésbé hajlamosak megbetegedni és korábbi betegségeik – például emésztési zavarok, hajhullás – is elmúlóban vannak.

Másik oldalról gyakori érv, hogy az állati eredetű ételek fogyasztásának hiánya egyúttal fehérje- és vitaminhiányt is jelenthet, azonban egyre több, a területen jártas orvos és kutató cáfolja ezt. Arról nem is beszélve, hogy a táplálékkiegészítők és étrendkiegészítők piacának szélesedésével már szinte minden tápanyagot pótolni lehet ezen termékek segítségével – sokan fogyasztanak például fehérje turmixokat és szednek vitaminokat vegyes táplálkozás mellett is. A vegyes táplálkozásúak számára sokszor az is „érthetetlen”, hogy mindazon alapanyagok kivonásával, melyek állati eredetűek, mégis mi marad, ami fogyasztható. Erre a vegák és vegánok egyszerű válasza, hogy mondhatni az életmódváltással megnyílt előttük a világ: rengeteg olyan növényi alapanyagot ismertek meg, ami a vegyes táplálkozásúak számára teljes ismeretlen, így lényegében bármilyen étel növényi alapú verzióját el tudják készíteni, sőt, számtalan új ételt is tudnak alkotni. Tökéletes példa erre a vegán street food sokszínűsége, melyben a vegán hamburgertől elkezdve vegán pizzán át a vegán hotdog-ig mindent megtalálunk, és bár elsőre talán furán hangzanak, mindenképp megéri megkóstolni őket – a vegyes táplálkozásúaknak is. 🙂

Tartsatok velünk a hónap során, hiszen elkalauzolunk Titeket a vega és vegán világba: trendeket mutatunk, interjút közlünk a Vegan Love étterem tulajdonosaival, bemutatjuk az Aviko vega és vegán termékeit, valamit receptötletekkel is szolgálunk Nektek! Ne hagyjátok ki! 🙂

vegán

Ez is tetszhet

Szólj hozzá!