A kiégés problémája a vendéglátóiparban – Interjú Dr. Váradi Évával

A kiégés egy súlyos következményekkel járó probléma, mely a vendéglátóipart sajnos különösen érinti.
Dr. Váradi Évával az Étrend Magyar Konyhafőnökök Egyesületének márciusi gyűlésén találkoztunk, ahol a témában tartott szakmai előadást. Interjúnk során szakmai útjáról kérdeztük, valamint arról, hogy coach-ként ő hogyan tudja segíteni az érintetteket.

 Miért és hogyan fordultál a coach pálya felé?

Amikor elkezdtem a coaching irányába fordulni, már valójában tíz éve foglalkoztam önfejlesztéssel és mentorálással a világ egyik legnagyobb multi level marketing cégénél. Ezután sorra került egy másik hagyományos vállalkozás felépítése, mely az egyik legjobb barátomé volt. Ebből kifolyólag nagyon sok emberrel ismerkedtem meg, akik idővel megkerestek tanácsért. Úgy gondoltam, hogy ha szeretnék szakszerűen segíteni nekik és a továbbiakban még szakszerűbben foglalkozni emberekkel, akkor ahhoz illik megszerezni a megfelelő jogosítványt is. Ekkor mentem el az első akkreditált iskolába, ahol ilyen irányú végzettséget tudtam szerezni.

Hol tanultad a coaching-ot? Milyen hatással voltak rád tanulmányaid?

Amikor az iskolák között válogattam, olyat kerestem, ami a legszélesebb eszköztárat tudja a kezembe adni – ezt Wiesner Edit iskolájában találtam meg. Tudatos voltam és azzal a szemlélettel végeztem el, hogy melyik technikával tudok majd a leghatékonyabban segíteni a hozzám fordulóknak. Ebben az iskolában kezdtem el felépíteni a coaching metodikámat. Edit iskoláját a Wingwave coaching követte, amit Dr. Pusztai Erzsébetnél végeztem, és amely tovább bővítette az eszköztáram. Azóta is hálás vagyok a tanáraimnak, hogy szeretettel és figyelemmel tanítottak.
Legnagyobb hatással nem a tanulmányaim, hanem a tapasztalataim voltak rám – a megelőző 10 évből és az iskolákat követő három évből -, mely most már több ezer gyakorlati órát jelent.

Mennyi idő után érezted magabiztosnak magad a coaching területén?

Az első pillanattól kezdve. Egyrészt azért, mert tiszteletben tartom azokat a határokat, melyeket nem illik átlépni. Értem ezalatt, hogy nem játszom pszichológust és nem terápiázok, illetve maximálisan betartom azt, amit coach etikának hívnak. Amennyiben úgy látom, hogy szükséges, elküldöm az ügyfelet pszichológushoz.
Másrészt a coaching metodikámnak relatív hamar érezhető eredménye volt az első ügyfeleimnél, ami magabiztossággal töltött el.

Mit tudnál kiemelni, mint sikerélményt?

Leginkább azt, hogy a naptáram egy évre előre szinte tele van – de természetesen az újak számára mindig van hely 🙂 -, valamint hogy az ügyfeleim a folyamat végeztével is 3 hetente, havonta szeretnek visszatérni, sőt, ajánlanak másoknak is. Amikor egy ülés végeztével hallom a megkönnyebbült sóhajokat, kapok egy ölelést, vagy az addig bonyolult dolgaik egyszerűnek tűnnek, számomra ez a sikerélmény. A szeretetük és bizalmuk megtisztelő számomra.

Hogyan zajlik nálad egy kezelés?

Fontosnak tartom tisztázni, hogy én nem kezelek, és nem terápiázok. Nálunk ülések és ügyfelek vannak, nem betegek.
A találkozó általában egy órás. Akinél tudom, hogy issza a kávét, annak elkészítem, mire jön. Utána jön egy komfortos, beszélgetős, ám célorientált ülés.

Mely más olyan területek vannak, ahol ilyen mértékű probléma a kiégés, mint a vendéglátásban? Mi ennek az oka?

Egy átlagember egy nap több mint 2000 impulzusnak van kitéve. Azonban vannak olyan szakmák, ahol annak jellegzetességeiből adódóan rengeteg benyomás éri pluszban az embert, például több az emberi kontaktus.
Nehéz pontosan meghatározni, hogy kik lehetnek leginkább érintettek, de talán az orvosok, ápolók, tanárok, értékesítők, ügyvédek. Rangsorolhatunk más szempontok alapján is, például a stressztűrő, kudarctűrő, monotonitástűrő képességeket leginkább igénybevevő szakmák szerint.
Mindemellett az emberek nem egyformák. A biológiai sokféléség a lelki és mentális felépítés sokféleségét is jelenti.
A kiégésnek számtalan oka lehet, így például a sok stressz, a teljesítménykényszer, az elismerés hiánya, a bizonytalan társadalmi helyzet, a bérezés, a túl hosszú munkaidő, a magas elvárások, egy gyakran megélt krízishelyzet, a csekély előrejutási lehetőség, a folyamatosan tornyosuló (adminisztratív) feladatok, illetve a sekélyes vagy rossz munkahelyi kapcsolatok.

Mik a kiégés tünetei?

A kiégés egy olyan mentális, fizikai, szellemi kimerültség, ami pihenéssel nem szűnik meg. Megjelenik a passzivitás, a reménytelenség, az üresség érzése, melankólia. Mindennél fontosabbá válik a munkában a bizonyítási kényszer, ami lehet, hogy már nincs összefüggésben az egyénre rótt elvárásokkal. Csökken az egyén érdeklődése a kollégák és ügyfelek iránt. A megfelelési kényszerből eredően túlzottan önfeláldozóvá válhat az egyén, miközben az önbecsülése folyamatosan csökken. Frusztrálttá, közömbössé, türelmetlenné kezd válni, és kisebb ingerekre is intenzívebben reagálhat. Lehetnek testi panaszok is, mint például krónikus fáradtság, szorongás, gyakori fejfájás, alvászavarok, potenciazavarok, alkoholproblémák, stb.

Hogyan tudják az emberek maguk kezelni ezt? Mire kell figyelniük?

Magát kezelni senki sem tudja, ellenben a megelőzéssel sokat el lehet érni. Ha viszont kialakult a probléma, javasolt szakemberhez fordulni az eset súlyosságának megfelelően. Amikor a kezdeti tünetek jelentkeznek, elég lehet egy coach is, azonban amikor az egyénnek már depressziószerű tünetei vannak, akkor pszichológust javaslok.

Hogyan lehet megelőzni?

Először is tudatosabban kell élni, létezni a mindennapokban. Folyamatosan konfrontálni kell a valósággal, de pozitív életszemlélet kíséretében. Erőforrásokat kell gyűjteni, megérteni önmagunkat és szembenézni a saját igényeinkkel. Meg kell tanulni elégedettnek lenni, érzelmileg függetlenedni az idő- és teljesítménykényszertől. Erősíteni kell a toleranciát. Lehetőség szerint célokat kell állítani és azokat elérhetővé tenni.

kiégés

Ez is tetszhet

Szólj hozzá!