Ebédmenü pro és kontra – Hogyan csináljuk jól?

Az első ebédmenük a gazdasági válság hatására születtek meg, hiszen a vásárlóerő csökkenését az éttermek is megérezték, és megoldást kellett találniuk rá, hogy visszanyerjék fogyasztóikat. Mostanra azonban egyre inkább elterjedt az ebédmenü jelensége, ugyanis egyre többen rájöttek, hogy nagyszerű marketingfogás. Elsőre azt gondolnánk, hogy az éttermeknek messze nem éri meg jóval átlagos áraik alatt teljes menüt kínálni, pedig hosszabb távon gondolkodva jelentős hasznot hozhat.

Különösen a város forgalmas pontjain elhelyezkedő éttermeknek érdemes követni a trendet, és belevágni az ebédmenük világába. Nem csupán az éppen arra járókat vonzhatjuk be, de igen fontos faktor az irodai dolgozók elérése, akik ebédszünetben gyorsan szeretnének finomat enni, lehetőleg jó áron. Erre legjobb megoldás az ebédmenü, és éppen ez a dolog kulcsa is!

Azt gondolhatnánk, hogy a házhozszállítás miatt nem érdemes ilyen újdonságokat bevezetni, hiszen aki ebédet akar, rendel. De az ételrendelős oldalakkal szemben az ebédmenü előnye, hogy a vásárlóknak nem kell 40 percet várniuk, mire az ebédjükhöz juthatnak. Másrészt – bár ez kifejezetten a tavaszi-nyári időszakra vonatkozik – a napi 8 órás ülés közben jól esik kicsit mozogni és a szabadban lenni, főleg, ha szép az idő is, erre pedig tökéletes alkalmat kínál, ha leszaladhatunk egy közeli étterembe.

Ebédmenü

Miért éri meg az ebédmenü az éttermeknek?

Elsősorban azért, mert olyan látogatókat is oda csalogathatnak, akik egyébként nem engedhetnék meg maguknak – vagy legalábbis kevéssé éreznék csábítónak -, hogy kipróbálják az adott éttermet. Az ebédmenü viszont megteremti ezt a lehetőséget, és amennyiben a vendégben sikerül jó benyomást kelteni, sokkal nagyobb a valószínűsége, hogy később is visszatér. Így tehát tökéletesen alkalmazható új vendégek szerzésére.

Továbbá alkalmas nagyobb vendégkör kiszolgálására. Egyrészt, mert kisebb a választék, mint az általános á la carte kiszolgálásnál, így készülhetnek nagyobb adagban az ételek. Másrészt pedig – mivel ebédidőben az emberek kevésbé érnek rá -, sokan elvitelre kérik a menüt és az irodában fogyasztják el, vagy ha meg is eszik helyben, az maximum 30-40 percet vesz igénybe. Ezzel szemben egy vacsora elfogyasztása közben nem sietnek a vendégek, beszélgetnek, borozgatnak, így akár 2-3 órát is kitehet az ott tartózkodásuk. Összességében tehát sokkal nagyobb vendégkört tudunk kiszolgálni egységnyi idő alatt, mint vacsoraidőben.

Mire érdemes figyelni az ebédmenü kialakításakor?

A konkrét menüre többféle megoldás létezik. Általában legalább két fogás beletartozik a napi menübe, azonban az lehet fix vagy összeválogatható. Fontos, hogy a napi menü tükrözze az étterem stílusát és ízvilágát, hiszen másképp a látogatók nem tudják azonosítani az ételt a hellyel. Az adagokat tekintve az átlagos adagnál lehet kisebb a felszolgált ebédmenü, hiszen a jócskán alacsonyabb ár mellett a látogatók nem fognak az adagok méretére panaszkodni. A díszítésbe sem szükséges annyi energiát fektetni, mint a vacsorák tálalása során, egyrészt az időspórolás miatt, másrészt pedig, mert itt valóban az ételek íze és stílusa az, ami nagy hatással lehet a látogatókra.

A napi menüt mindenképp hirdessük közösségi média platformokon, hiszen potenciális vendégeink is jó eséllyel itt tájékozódnak. Jó megoldás lehet, ha minden délelőtt megosztjuk az aznapi menüt, de ha ez túl macerásnak tűnik, az is elég, ha minden hétfőn délelőtt kiírjuk az egész hetit előre. Amennyiben a második megoldást választjuk, érdemes lehet az oldal tetején rögzíteni a posztot, hogy a látogatóknak ne kelljen visszakeresni a posztok között, hanem rögtön ezzel találkozzanak, amikor az oldalra lépnek.

Mik lehetnek az ebédmenü veszélyei?

A sok pozitívummal szemben természetesen itt is felmerülnek hátrányok, melyeket figyelembe kell vennünk, ha ebédmenü bevezetésében gondolkodunk. A legfontosabb kérdés, hogy a személyzet rendelkezik-e elegendő kapacitással, hiszen amennyiben az ebédmenü túlzottan leterheli őket, az az egész napi munkafolyamatot befolyásolja. Természetesen a vendéglátásban vannak napok, amikor valamilyen oknál fogva „elúszik a konyha”, de hosszú távon ez jelentős stresszfaktort is jelent rájuk nézve. Továbbá, mivel a személyzetre a menüztetés mindenképpen többletterhet ró, figyelnünk kell arra is, hogy ne csak az étterem profitáljon belőle, hanem dolgozóinkat is honoráljuk valamilyen formában. Ezzel nemcsak a kiégést előzhetjük meg, de motiváló is lehet számukra, hogy a déli „rohamot” bírják.

Másrészt, bár valószínűsíthető, hogy egy jó menüs élmény után a vendég a későbbiekben is visszalátogat, semmi nem garantálja, hogy nem csak a menük miatt lesz visszajáró vendég. Érthető is, hiszen sok vendég éppen azért választja a menüt, mert egyébként a napi szinten étteremben való étkezést nem tudná megengedni magának, így az eredeti áron működő a’la carte vacsora is kevésbé jöhet szóba. Önmagában ez nem is probléma, de ha jól csináljuk a menüztetést, úgy hosszú távon még nagyobb forgalmat generálunk a déli órákra. Nem árt tehát, ha meghatározott időszakonként felülvizsgáljuk a forgalom növekedést, az ahhoz szükséges személyzeti kapacitást, illetve a várható profitot.

Ha mindezen szempontokat szem előtt tartjuk, úgy szinte biztosak lehetünk benne, hogy hosszú távon mindenki jól jár – az étterem profitál, a vendégek boldogok, a személyzet pedig megfelelően motivált.

Ez is tetszhet

Szólj hozzá!