Üdv a brunch mennyországában! – Interjú a KicsiZso alapítójával

Zsolttal a Magyar Séfklub egyik összejövetelén találkoztunk, ahol boldogan vállalta, hogy mesél nekünk a KicsiZso-ról. A Frankel Leo utcában található reggeliző és kávézó jövő hónapban ünnepli második születésnapját, de Zsolt már 5 éve tevékenykedik itt – hiszen a KicsiZso a korábbi SzendZso helyén nyílt. Az itt eltöltött idő meg is látszik, Zsolt már szinte „bútordarabbá” vált a Frankel Faluban – ahogy ő mondja –, beszélgetésünk során is percenként köszöntek rá a járókelők.

Mi volt az alapkoncepció, mikor megnyitottatok?

Az alapkoncepció már a SzendZso-nál is az volt, hogy legyen egy reggeliző-kávézó. Eleinte úgy mentünk a SzendZsoval, hogy kézműves reggeliket akartunk adni, kistermelőktől. De ugye ez árban is húzósabb. Szóval a koncepció végül az lett, hogy vegyünk jó minőségű, de bárki számára megvásárolható alapanyagokat, és abból csináljunk olyan ételt, amiről senki nem gondolná, hogy így össze lehet hozni. Így született például a kecskesajtos-céklás kalács vagy a libamájas bundás kalács.

A KicsiZso-ban megvannak a klasszikus reggelik, de nem egy unalmas reggeliző, hanem pörgős és fiatalos, jó kávéval, gyors kiszolgálással, új ételekkel, amikkel nem találkozol máshol.

A stílust és dekorációt tekintve milyen tervekkel indultatok?

Amikor indultunk még nem volt kész koncepció – nem volt lakberendezőnk, nem volt, aki az egészet megcsinálja, de volt olyan reggelink, ami másnak nem. Nem is voltunk készen a nyitásra, kellett egy fél év, mire minden a helyére került. Például voltunk Lyon-ban, kikerült egy lyoni kép, és így tovább: szépen lassan belaktuk. Minden, ami design és belső, azt a feleségem viszi. Nekem nincs az ilyenekhez szemem. Én főzni tudok, abban látom a szépet, de az ilyenekhez nincs ötletem. Ő az, aki tudja, hogy hova milyen szín illik.

 

Kicsizso

Korábban mivel foglalkoztál? Hogyan kerültél erre a pályára?

Én csak szakács voltam. Az iskolában még máshogy volt, közlekedés-üzemvitel szakon tanultam, és elhatároztam, hogy mozdonyvezető leszek, mint a nagypapám… hát szerencsére nem lett belőle semmi! J A technikusi után rájöttem, hogy szakács akarok lenni. Akkor mentem el a Berzeviczy Gergely Kereskedelmi és Vendéglátó iskolába Miskolcon. Szenzációs két év volt, most is hatalmas boldogsággal járok vissza hozzájuk. Amikor vége lett, még nem is volt meg a vizsgám, de már hívtak a Balatonra dolgozni. Az egy izgalmas történet volt, ott még rengeteg hibával dolgoztam… hát ahogy kijön egy tanuló az iskolából. Később kerültem a Petneházy Lovascentrum és Huszárcsárdába – ott Zsoltival nyomtunk egy nagyon komoly két évet, rengeteget dolgoztunk. Azt gondolom, hogy ott váltam igazi szakáccsá. Tőle tanultam meg főzni. Ott alakult ki a barátság kettőnk közt.

Utána kerültem a Bodza Bisztróba, ahol a csapat is nagyon jó volt, illetve maga a konyha is. Az volt az első hely, ahol konyhafőnök voltam – jó kis hullámvasút volt. Aztán az adminisztráció annyira besűrűsödött, hogy nem tudtam már főzni. A szakácsok főztek, én meg rohangáltam és papírokat töltögettem… és tudtam, hogy ezt még nem szeretném csinálni.  Majd jött egy véletlen, megkerestek a Briós kávézóból. Eleinte nem akartam vállalni, de egyszer épp arra sétáltunk a feleségemmel, benéztem, láttam, hogy milyen letisztult, és tudtam, hogy én ott fogok dolgozni!

Most a KicsiZso csapatában hányan vagytok? Ki mivel foglalkozik?

A legfontosabb a Főnökasszony, a feleségem.  Jutka intézi a papírmunkát, tartja a könyvelővel a kapcsolatot, és így nekem tényleg csak a főzéssel és a kreatív dolgokkal kell foglalkoznom. Zoli van a konyhán, aki most már mesterszakács. J Ez egy tök jó dolog, hogy egy reggelizőnek mesterszakácsa van. A pultban pedig ott van Attika és Ivett. Atti már a SzendZsoban is velünk volt, azóta is velünk dolgozik, és nem is cserélném el soha senkire. A másik pultosom Ivett – vele már 4 éve szeretnék együtt dolgozni, mindig el akartam magamhoz csábítani, de valahogy mindig elmentek az útjaink egymás mellett. Aztán mikor szükségünk volt még egy pultosra, megkerestem. Ivett egyébként cukrász, ő készíti a sütiket is. Nemrég észrevettük, hogy annyira erősek a delek, hogy ha a reggeli is becsatlakozik, akkor elúszunk, ezért most van egy beugrósunk, Zsombi, aki 4 órában segít nekünk. 

Így most nagyon összeállt a csapat. Le a kalappal előttük – a munkabírásuk, az akaraterejük lenyűgöző. Én is próbálom azt adni az alkalmazottaknak, amit én is elvártam volna az előző munkahelyeimen. Próbálok tényleg családias és jó hangulatot teremteni.

Hogy áll össze a menüsor, honnan jönnek az új ötletek?

Általában úgy, hogy valahova elmegyünk, elutazunk, látunk valamit, és azt gyorsan leírjuk. Annyiban egyszerű, hogy van egy fix étlapunk, meg van egy fekete táblánk. Amit be akarunk vezetni, azt oda kiírjuk, ajánljuk, és ha bejön a vendégeknek, felkerül az étlapra. Szóval csak olyat hozok be, amiről rögtön tudom, hogy működik.

Mesélnél kicsit a BodrogSmokerről? Hogyan kezdtél el foglalkozni vele?

2-3 éve Norbi barátom megkínált BBQ oldalassal, ami füstös, szaftos, nagyon jó ízű volt. Mondta, hogy Smokerben készült. Akkor még azt se tudtam, hogy mi az. Elkezdtem utánaolvasni, utánakérdezni. Majd odamentem a nagybátyámhoz, aki vasmunkában szenzációsan jó és vittem neki egy irka-firkát, hogy csináljon nekem ilyet. Akkor lett kész az első BodrogSmoker. Eredetileg az volt a tervem, hogy a bodrogkisfaludi vendégházunkban fogok sütögetni: leviszem oda a smokert, bedurrantom, lesz terasz, kávé, sör és majd lejönnek oda a vendégek. Na, ott még nem sikerült sütnöm, viszont rengeteg más helyen jártam vele.

 

Télen szoktam olyat csinálni, hogy idehozom a smokert, itt begyújtom az utcán és csinálunk BBQ vacsorákat. És ahogy száll a füst, jönnek az emberek, teltház van és fantasztikus élmény.

Van a Bodrog Smokernek az új változata, a BodrogSmoker Hibachi, ami egy asztali grillsütő. Így a vendég magának tudja sütni a húsokat – ezzel a konyha válláról is kicsit levesszük a terhet, és hangulatos is, hogy a vendég egy bor mellett magának sütögethet. Nagyon remélem, hogy a nyárnak ez lesz a nagy szenzációja.

Kicsizso3

Hogy tudod összeegyeztetni a kitelepüléseket a KicsiZso-val?

A cél az volt, hogy olyan csapatot hozzak össze, akiket bármikor itt tudok hagyni. Ilyenkor én Jutkával vagy akár egyedül elmegyek a kitelepülésre, a csapat meg csinálja a dolgait – így jóval egyszerűbb.  Zoli ilyenkor süt-főz helyettem. Nincs ebben semmi ördöngösség!

Ha már érzitek a szátokban a BBQ ételek füstös ízét, legközelebb július 6-án kezdődő Bor, mámor… Bénye fesztiválon találkozhattok Zsolttal és a BodrogSmokerrel! 🙂

IMG_0943

Képek forrása: a KicsiZso Facebook oldala.

 

Köszönjük az interjút! 🙂

Ez is tetszhet

Szólj hozzá!